Szívárvány

Első részben megismerkedhettünk a felkészüléssel.
Most pedig nézzük,mi a teendő a várva várt napon.

A rituáléra kijelölt napon legyünk egyedül,és ne zavarjon minket senki.
Iktassuk ki a telefonokat,a tévét,televíziót,rádiót,számítógépet.Ha közvetlenül a gyakorlatot megelőző időszak nem volt stressz-mentes,legalább ezen a napon próbáljunk meg távol maradni a türelmünket próbára tévő emberektől.

Kezdjük a napot egy hosszú sétával egyedül-esetleg a kutyánkkal,tehát ne egy személlyel,még a legjobb barátunkkal se! Próbáljunk meg csak a pozitív dolgokra gondolni!Merjünk ábrándozni.Ez elvonja a figyelmünket a hétköznapi dolgokról. Őrizzük meg ezt a felemelőző érzést a nap folyamán

A séta befejeztével otthon vehetünk egy könnyű fürdőt,vagy tusoljunk le finom olajjal.(A fürdő már önmagban véve egy rituálét jelent.Ne szalasszuk el az alkalmat,hogy  ily módon változtassunk a lelki állapotunkon)
A készítményeket keverhetjük egymással,így egy különleges,új esszencia jön létre. Vegyünk  fel egy selymes tapintású ruhát,tartsunk tea délutánt,hiszen a szellemi vezetővel való találkozásnak kellemes érzéssel kell párosulnia. Az érzéki öröm nagy ajándék,ez pedig egy különleges alkalom.

Kapcsolatfelvétel rituális gyakorlattal

Az érzelmi ráhangolódáshoz két fehér gyertyára,levendulaolajra és egy boltíves kaput,kapualjat,ajtónyílást,vagy ösvényt ábrázoló képre van szükség. Egy ametisztből készült geóda segítségével csodálatos módon tárul fel a túlvilág.
Kenjük be levendulaolajjal vékonyan a bőrünket.(Az olajat ajánlatos a használat előtt 24 órával egy kis bőrfelületen kipróbálni,hogy meggyőződjünk róla,nem okoz-e allergiás reakciót)

A rituálénak ezen a részén ruha nélkül is lehetünk,vagy viseljünk egy könnyű darabot.Gondoskodjunk róla,hogy senki se zavarjon meg.

1. Tegyük a kiválasztott képet két fehér gyertya közé,és gyújtsuk meg a gyertyákat.A levendula olajjal kenjük be magunkat:először a lábunkat,és eközben mondjuk a következőket:'Lábam egy megszentelt ösvényen halad",aztán a lábujjainkat:"Csak az előtt hajlok meg,aki tényleg szent".Majd az ágyék feletti részt:"Csak igaz és csodálatos dolgokat hozok létre",aztán szívünk tájékán,ezt mondva:"Szívem megtelik szeretettel".Végül a homlokunkat,és eközben azt mondjuk:"Legyen szabad a tudatom,és nyíljanak meg az érzékeim.

2.Forduljunk a kép felé.Képzeljük el,hogy átmegyünk a kapun,vagy lefelé haladunk az ösvényen,magunk mögött hagyjuk a hétköznapok világát,és valami csodálatosan új dolog veszi kezdetét.Gondolatban egyszerűn csak legyünk ott azon a helyen,és maradjunk csendben.Ebben a fázisban ne menjünk tovább.



3.Egy olyan helyen vagyunk,ahol gyönyörű virágok nyílnak,madarak énekelnek.Nézzünk körül,és az összes érzékszervünkkel fogadjuk be a látványt.

4.Mondjuk el szellemi vezetőnknek röviden,hogy változtatni szeretnénk az életünkön,és tudati szinten készen állunk a vele való együttműködésre és kommunikációra.Mesélhetünk reményeinkről,félelmeinkről,kérhetünk tőle útmutatást.Ne erőltessük a választ.Vezetünk kapcsolatfelvétel egy olyan módját választja majd,amire talán nem is számítunk,és ha csak egyfajta lehetőségre koncentrálunk,nem fogjuk észrevenni a többit.Ne kényszerítsünk ki semmit,illetve egyszerre ne várjunk túlságosan sokat.Ez egy életen át tartó utazás.

5.Ha úgy érezzük,befejeztük a rituálét.mondjuk köszönetet a vezetőnek-még akkor is,ha nem különösebben éreztük a jelenlétét.A történteket később átgondolva,észre fogjuk venni,hogy valami mégiscsak történt,de mivel nem az volt,amire számítottunk,elkerülte a figyelmünket.Végül oltsuk el a gyertyákat,és tegyük ünnepélyessé az alkalmat azzal,hogy finomakat eszünk és iszunk.Az étkezés alatt-amely az élet igenlését jelenti-megszűnik a spirituális érzékelés.

6.Egy olyan úton járunk ahol egyre inkább tudatosul a szellemi vezető közelsége,aki minden lépésünket figyelemmel kíséri majd.
Jegyezzük fel az út során szerzett tapasztalatainkat és az érzéseinket,gratuláljunk magunknak,hiszen egy fontos előrelépést sikerült megtennünk.


Amennyiben szeretnél még hasonló írásokat olvasni,kövess bennünket! :)